Fehér szőlők borai

Bianca
ld. Izsáki sárfehér

Budai fehér
ld. Ezerjó

Budai zöld
Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. A Kéknyelű szőlő elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta bora is sok hasonlóságot mutat.
Bora fajtisztán elkészítve kemény, de nem egysíkú bor. Némi ízrokonságot mutat az ezerjóval.

Chardonnay (Pinot bianco, Kereklevelű)
Franciaországból származó világfajta, hazája Burgundia, ez a bor képezi a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. Hazánkban korábban kereklevelű néven is használták. Megtalálható a Hajós-Bajai, Soproni, Etyek-Budai, Pannonhalma-Sokoróaljai, Mecsekaljai, Balatonfelvidéki, Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken.
Különlegesen illatos, illata zöldalma- és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet. Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlítható összetett savak. Érett sárgadinnye, méz, érett bornál pedig a vajasság ízjegyeit hordoza. Markáns karakterjegyei miatt előnyére válik, ha barrique-ban (kis méretű, új tölgyfahordóban) érlelik, igazán sokféle ételhez illik. Rendkívül elegáns, minőségi fehérbor, sokáig érlelhető. A túlérett termésből készült borok különlegességnek számítanak.

Cirfandli
Főleg Ausztriában, Gumpoldskirchen környékén termesztik. Magyarországon jóformán csak Baranyában található. A Móri ezerjót néha tévesen Zierfandlernek nevezik.
Színe többnyire aranysárga, zöld árnyalatokkal. Finom virágos illat, diszkréten fűszeres íz jellemzi. Kissé lágy, jól eltartható bor.

Csabagyöngye
Íz és aromavilágát élénk gyümölcsösség, diszkréten muskotályosság, szelíd savak jellemzik. Friss, gyümölcsös, lágy karakterű bor, eredeti szőlőízekkel, mérsékelt alkoholtartalommal. Fogyasztása egy éven belül javasolt.

Cserszegi fűszeres
Magyar eredetű fajta, mely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidéken jellemző.
Illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú, alkoholban gazdag bor. Sokéves érlelésre megfelelő savak hiányában nem alkalmas.

Ezerfürtű (Fürtike)
Magyar eredetű fajta, mely a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével, jött létre.
Közepes intenzitású szalmasárga színű bor. Illata tiszta, intenzív virág jegyeket hordoz. Érett bodza jellege a meleg nyári mezőket idézi. Jó egyensúlyú, alkoholban gazdag, harmonikus könnyű nyári bor. Fekvéstől és terheléstől függően asztali vagy minőségi bor.

Ezerjó (Fehér bakator, Budai fehér)
Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. A Kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta bora is sok hasonlóságot mutat.
Magyar eredetű fajta, mely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék van otthon.
Zöldesfehér színű, illatvilágban kevésbé gazdag bor. Száraz, kemény és kissé fanyar. Friss, savhangsúlyos, egyszerű bor, magas alkoholtartalommal, markáns savakkal. A móri borvidéken az évjáratok többségében tüzes, testes, kissé fanyar bort készítenek e fajtából.

Fehér bakator
ld. Ezerjó

Fehér burgundi
ld. Pinot blanc

Furmint
Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található.
Illata fiatalon az érett almára, ászkolás után mézre és dióra emlékeztet. Extrakt-gazdag, tüzes, robosztus, kifejezetten savhangsúlyos, kissé fanyarkás ízű bor. Érlelést igényel és jól eltartható. Jobb évjáratokban kiváló minőséget terem, ami túléréssel és aszúsodással fokozódik.

Fürtike
ld. Ezerfürtű

Fűszeres tramini
ld. Tramini

Hárslevelű
Vélhetően magyar eredetű fajta. A Tokaj-Hegyalján, Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele.
Zöldessárga színű, illatában és zamatában hársmézre utaló, testes bor. Ízben enyhén fűszeres, savai elegánsabbak, mint a Furminté, fanyar utóízzel bír. Több éves érlelés során kiváló minőséget ad. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a híres tokaji borkülönlegességek - a szamorodni és az aszú - alapjául szolgál.

Irsai olivér
Magyar eredetű fajta, a pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése. Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják. A Pannonhalma-Sokoróaljai, Dél-Balatoni, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen.
Intenzíven muskotályos illat és zamat, szelíd savak jellemzik. Lágy, gyorsan vénülő bor, frissen kiváló élvezeti értékekkel bír, hosszú tárolásra nem alkalmas.

Izsáki sárfehér (Arany sárfehér, Bianka, Izsáki)
Magyar fajta, mely a Seyve Villard és a Bouvier keresztezésével jött létre.
Alkoholban gazdag, semleges ízű, finom, de lágyulásra hajlamos savakkal rendelkező minőségi bor. Kitűnő pezsgő alapbor. Csak Magyarország bizonyos területein termesztik.

Juhfark
Osztrák vagy magyar eredetű fajta. Nevét szőlőjének hosszú, hengeres fürtje adja. Férfias bor, Somló, Balatonfüred-Csopak és az Etyek-Budai borvidék különlegessége.
Szalmasárga, jellegzetes finom illata nehezen leírható. Ízében határozott, különleges összetételű savak és fanyarság érezhető. Az érlelést nagyon meghálálja, szépen öregszik.

Kereklevelű
ld. Chardonnay

Kéknyelű
Ősi magyar eredetű fajta, a rusztikus fajták közé tartozik. A Badacsonyi borvidék különlegessége.
A friss bor halványzöld, érlelés után is világos marad. Finom, de határozott illat és zamatvilágú, ugyanakkor nem tolakodó. Jellegében sok közös van a Királyleánykával. Fiatalon is kellemes, de az igazi élményt több éves érlelés után nyújt.

Királyleányka (Danosi)
A hungarikumok sorába tartozik ez a régi magyar fajta. Feltehetően a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre. Hazánkban a Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalma-Sokoróaljai, Tolnai borvidéken találkozhatunk vele.
Igen kellemes, enyhén a muskotályborokra emlékeztető illat- és zamatanyagokkal rendelkezik. Jellemzője a kissé parfümös, kellemes illat. Élénk, finom, üde savérzetet ad. Elegáns, harmonikus, testes, minőségi bor, érlelésre alkalmas.

Korai piros veltelini (Piros veltelini)
Az osztrákok közkedvelt bora, ez indokolhatja a fajta megmaradását Sopronban.
Finom illatú és zamatú, gyakran lágy karakterű. Sokak számára szokatlan ízvilágú, minőségi bor.

Kövérszőlő (Fehérszőlő)
Színe aranysárgás, illata telt, mézes, aszalt gyümölcsökkel. Ízében mézes sütemények és egy kevés fahéj érezhető.

Kövidinka
Magyar származású fajta, elsősorban az Alföldön (Kunsági és Csongrádi borvidéken) termesztik.
Az évjáratok többségében elmondható, hogy könnyű, lágy, kellemes zamatú asztali bor.

Kunleány
Magyar eredetű fajta, a Vitis amurenis és az Afuz Ali keresztezéséből jött létre.
Közepes illat, zamatanyag és savtartalmú bor. Cukor- és savtartalma szintén közepesnek mondható.

Leányka
Az erdélyi Moldáviából származik, szőlőjét többnyire Közép- és Kelet-Európában termesztik. Egyik fő termőterülete hazánkban az egri borvidék, emlett megtalálható még a Bükkaljai, Ászár-Neszmélyi, Móri és a Mátraaljai borvidéken.
Fajtajelleges diszkrét illattal és többnyire lágy savakkal bír. Alkoholban gazdag, tüzes, lágy bor. Sokéves érlelést csak kivételesen jó évjáratból visel el, ilyenkor a ki nem erjedt cukor segít a szép érésben.

Muskotály
Ősrégi szőlőfajta, amely különféle változatokban terjedt el - mint például az ottonel és a sárga muskotály - és csemegeszőlőként is nagyon kedvelt. Az Ottonel és a Sárga Muskotály közül az utóbbi az elegánsabb.
Illatuk intenzív, és a közhiedelemmel ellentétben kiváló - bár nem évekig tartó - savakkal bírnak. Kellemes ízű, száraz (pikáns muskotályos zamattal) és édes változatban is készíthető. A muskotályok - hála a magas savtartalomnak - hosszú ideig érlelhetőek. Túlérésben szép desszertbort ad. Hűvös termőterületről érdemes beszerezni.

Olaszrizling
Olasz vagy francia eredetű fajta, mely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban szinte minden borvidéken megtalálható (pl.: Mátraalja híres bora az abasári olaszrizling), a legszebb olaszrizlingek azonban a Szent György-hegyen és Csopakon teremnek, mely ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában. Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé teszik a fajtát.
A fehérbor kedvelő emberek "alapfajtája", ahogy vörösborban a kékfrankos.
Illatban nem igazán gazdag, ha jó minőségű, rezedára emlékeztet. Savai finomak, az évjárattól, termőhelytől nagyban függenek, utóízében gyakori a keserűmandula. Többnyire lágy, fajtajelleges. Zamatos, tüzes, harmonikus minőségi bor. Hajlamos a töppedésre és a nemespenészt is jól fogadja. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek.

Ottonel muskotály (Muscal ottonel, Muscat Ottonel blanc, Muskat Ottonel bianco)
Francia eredetű bor, mellyel hazánkban a Badacsonyban, valamint a Mátraaljai borvidéken találkozhatunk.
Intenzív muskotályos illatú, erőteljes, friss zamatokkal bíró bor, közepes alkoholtartalommal. Barátságos, elegáns, finom savtartalommal. Tüzes, de lágy karakterű, minőségi bor. A Badacsonyi Borvidéken egyaránt ismert édes, félédes és száraz változatban is.
A jó muskotályt elsősorban nem a gasztronómiához társítva kell fogyasztani, hanem önálló italként.
(ld. még: muskotály)

Pinot blanc (Fehér burgundi, Weisburgunder)
Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb fajtája volt, de a filoxéravész után szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Rendkívül elegáns bor, egyedi ízét a gyógynövényaroma, a pikáns fűszerek, valamint némi mogyoróíz jellemzik. Sok és jó minőségű aszú készíthetésére alkalmas.

Pinot gris (Szürkebarát, Pinot grigio)
Franciaországból származik, ahol pinot griesként ismerik. A pinot család tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir (közülük hazánkban a szürkebarát terjedt el leginkább). A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres fajtája. A legenda szerint a szerzetesek honosították meg a környéken, mert olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad minden évben. (A misebornál ugyanis követelmény, hogy tisztának kell lennie, nem szabad cukrot adni hozzá.) Megtalálható még a Balatonfelvidéki és a Mátraaljai borvidéken.
Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány aranysárga, sőt akár rozéra emlékeztető is lehet. Illatos, tüzes, harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú bor. Ízében jellegzetes, gyógyfüvekre emlékeztető ízkomponens van. Amikor magas cukorfokkal érik be, természetes édesbort ad. Aromái és ízei valójában szárazon mutatkoznak meg igazán. Nagyon lassan fejlődik, sokkal később, évek multán mutatja igazán a finomságát. Megfelelő savak esetén hosszabb érlelést is elbír, akár 10-15 évig is lehet a palackban úgy, hogy az hasznára válik.

Piros szlanka
Balkáni származású, de nevét a szerémségi Slankamen városról kapta.

Piros tramini
Valószínűleg dél-tiroli származású.
A laikus fogyasztók körében kevésbé ismert, illatos, zamatos szőlőfajtából a gyümölcshöz hasonlóan illatos, zamatos, testes bor készíthető. Íze, illata egyértelműen utal a tramini fajtajegyeire. Félédes, félszáraz változata létezik.

Piros veltelini
ld. Korai piros veltelini

Pozsonyi fehér
Az Olaszrizlinghez hasonló, kemény savas, enyhén illatos bor a Czéthényi fajták közül való. Kiváló íz és illatanyaga miatt azonban méltán sorolható a hungaricumok közé.

Rajnai rizling (Fehér rizling)
Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével, a rizlinggel is. Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb formáját.
Finom illatú és zamatú, általában kemény, azonban finom savakkal rendelkező, nagy extrakttartalmú. Érett szőlőből kiváló minőségű, máshoz nem hasonlítható karakterű bor készíthető. Rossz évjáratban vagy korán szüretelve élvezhetetlenül kemény. Savai révén nagy érési képességgel rendelkezik, százéves palackjai is jól fogyaszthatók.

Rizlingszilváni (Müller Thurgau)
Németországból származó szőlőfajta, melyet több országban Müller Thurgau néven ismernek, mivel azt Müller Thurgau állította elő a Geisenheimben a Rajnai rizling és Zöld szilváni (újabbi vizsgálatok szerint a Chasselas) keresztezésével. Hazánkban a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki, Móri, Ászár-Neszmélyi és a Balatonmelléke borvidéken van jelen.
Kissé lágy, zöldesfehér vagy zöldessárga színű, kellemes illatú és zamatú, tüzes, de lágy karakterű minőségi vagy tájbor. Ha az oxidációtól megvédik, intenzív illata és zamata van.

Sárga muskotály (Muscat lunel)
Elő-Ázsiából származó fajta, melyet hazánkban csak néhány helyen található meg, például Tokajban, valamint a Dél-Balatonon. Régebben Badacsonyban is ismert volt, azonban ma inkább az Ottonel Muskotály a jellemző.
Finom illatú, közepes alkoholtartalmú, díszes bor, likőrös, friss zamatokkal. Elegáns, kiváló, az Ottonel muskotálynál magasabb savtartalommal rendelkezik.
(ld. még: muskotály)

Sauvignon blanc (Sauvignon bianco, Gros Sauvignon, Weisser sauvignon)
Világfajta, mely hazánkban elsősorban a Mátraalján és Etyeken szép.
Különleges, kellemes illatú és zamatú, tüzes, harmonikus minőségi fehérbor. Képes rendkívüli illatintenzitást felmutatni, ilyenkor a bor robusztus és semmiképpen nem elegáns. Jellegzetes egres- és bodzaaromák érezhetőek benne. Általában könnyű és zamatos, de lehet testes és fűszeres is. Kemény karakterű, jól tárolható bor.

Semillon
Származási helye D-NY-Franciaország, hazánkban legfőképpen a Dél-Balatoni borvidéken telepített szőlőfajta.
Savhiányos, ennek ellenére friss és üde bor. Nagy ismertségre a Sauvignon blanc-nal házasítva tett szert.

Szürkebarát
ld. Pinot gris

Tramini (Fűszeres tramini, Gewürztraminer)
Nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint francia eredetű, mások É-Görögországból származtatják. Különféle változatokban terjedt el, mint például a fűszeres tramini, a piros tramini és a gyümölcsös tramini (mely önálló változatnak tekinthető, ám a gyakorlatban ritkán teszünk különbséget). Hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, mellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri borvidéken találkozhatunk. Badacsonyra inkább a Piros Tramini a jellemző.
Szőlőjének színe éretten pirosas, ezért bora fiatalon is lehet aranysárga. Illata intenzív, rózsa- és szőlőillat, valamint sárgabarack fedezhető fel benne. Fűszeres zamatú, lágy, finom bor. Savai - a Somlón termettek kivételével - inkább lágyak, mint határozottak. Édes borok előállítására is alkalmas, azonban szárazon vagy félszárazon szebb.

Zalagyöngye
Magyar nemesítés eredménye, melyet a Seyve Villard és a Csaba gyöngye keresztezésével hoztak létre.
Diszkrét, jellegzetes illatú, zamatú, viszonylag lágy karakterű, asztali bor.

Zefir
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Fűszeressége miatt perspektivikusnak látszik.

Zengő
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Illatos, harmonikus, savas karakterű, ugyanakkor finom savakkal rendelkező fehérbor. Túlérett szőlője nagy minőségű bor készíthetésére alkalmas.

Zenit
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Színe zöldes árnyalatú, fehéresen csillogó, sajátos és kellemes illatú. Illat- és zamat gazdag, harmonikus, élénk, finom savérzettel rendelkező minőségi fehérbor. Magyarországon a hűvösebb és csapadékosabb borvidékeken terjed leginkább.

Zeus
ld. Zeusz

Zeusz (Zeus)
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével. Elsősorban Badacsonyban és környékén található.
Borának savtartalma magas, minőségét a szakma közepesnek ismeri, viszont késői szürettel rendkívüli minőséget tud adni.

Zéta (Oremus)
A bouvier és furmint keresztezésével létrehozott szőlőfajta.

Zöldszilváni
Származási helye Erdély.

Zöld muskotály
ld. zöld veltelini

Zöld veltelini (Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin blanc)
Feltehetően osztrák fajta. A legszebb veltelinit hazánkban a Balaton-felvidéken készítik.
Illata kellemes, üde, ha jó minőségű, fekete borsra és mentára emlékeztet. Gyakran fűszeres zamatú, tüzes, általában harmonikus, néha kissé kemény. Az egyszerű pecsenye vagy asztali boroktól a Duna völgyében termett száraz és borsosan fűszeres, hosszabb tárolásra is alkalmas borokig több változata is ismert.