Fehér szőlők borai
Bianca
ld. Izsáki sárfehér
Budai fehér
ld. Ezerjó
Budai zöld
Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről
kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet
mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik.
A Kéknyelű szőlő elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta
bora is sok hasonlóságot mutat.
Bora fajtisztán elkészítve kemény, de nem egysíkú bor. Némi ízrokonságot
mutat az ezerjóval.
Chardonnay (Pinot bianco, Kereklevelű)
Franciaországból származó világfajta, hazája Burgundia, ez a bor képezi
a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. Hazánkban
korábban kereklevelű néven is használták. Megtalálható a Hajós-Bajai,
Soproni, Etyek-Budai, Pannonhalma-Sokoróaljai, Mecsekaljai, Balatonfelvidéki,
Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken.
Különlegesen illatos, illata zöldalma- és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet.
Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlítható összetett savak. Érett
sárgadinnye, méz, érett bornál pedig a vajasság ízjegyeit hordoza. Markáns
karakterjegyei miatt előnyére válik, ha barrique-ban (kis méretű, új tölgyfahordóban)
érlelik, igazán sokféle ételhez illik. Rendkívül elegáns, minőségi fehérbor,
sokáig érlelhető. A túlérett termésből készült borok különlegességnek
számítanak.
Cirfandli
Főleg Ausztriában, Gumpoldskirchen környékén termesztik. Magyarországon jóformán
csak Baranyában található. A Móri ezerjót néha tévesen Zierfandlernek
nevezik.
Színe többnyire aranysárga, zöld árnyalatokkal. Finom virágos illat,
diszkréten fűszeres íz jellemzi. Kissé lágy, jól eltartható bor.
Csabagyöngye
Íz és aromavilágát élénk gyümölcsösség, diszkréten muskotályosság,
szelíd savak jellemzik. Friss, gyümölcsös, lágy karakterű bor, eredeti szőlőízekkel,
mérsékelt alkoholtartalommal. Fogyasztása egy éven belül javasolt.
Cserszegi fűszeres
Magyar eredetű fajta, mely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével
jött létre. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki,
Balatonmelléke borvidéken jellemző.
Illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú, alkoholban gazdag
bor. Sokéves érlelésre megfelelő savak hiányában nem alkalmas.
Ezerfürtű (Fürtike)
Magyar eredetű fajta, mely a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével,
jött létre.
Közepes intenzitású szalmasárga színű bor. Illata tiszta, intenzív virág
jegyeket hordoz. Érett bodza jellege a meleg nyári mezőket idézi. Jó egyensúlyú,
alkoholban gazdag, harmonikus könnyű nyári bor. Fekvéstől és terheléstől
függően asztali vagy minőségi bor.
Ezerjó (Fehér bakator, Budai fehér)
Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről
kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet
mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik.
A Kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta bora is
sok hasonlóságot mutat.
Magyar eredetű fajta, mely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék van
otthon.
Zöldesfehér színű, illatvilágban kevésbé gazdag bor. Száraz, kemény és
kissé fanyar. Friss, savhangsúlyos, egyszerű bor, magas alkoholtartalommal,
markáns savakkal. A móri borvidéken az évjáratok többségében tüzes,
testes, kissé fanyar bort készítenek e fajtából.
Fehér bakator
ld. Ezerjó
Fehér burgundi
ld. Pinot blanc
Furmint
Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban
Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található.
Illata fiatalon az érett almára, ászkolás után mézre és dióra emlékeztet.
Extrakt-gazdag, tüzes, robosztus, kifejezetten savhangsúlyos, kissé fanyarkás
ízű bor. Érlelést igényel és jól eltartható. Jobb évjáratokban kiváló
minőséget terem, ami túléréssel és aszúsodással fokozódik.
Fürtike
ld. Ezerfürtű
Fűszeres tramini
ld. Tramini
Hárslevelű
Vélhetően magyar eredetű fajta. A Tokaj-Hegyalján, Mátraalján, az Egri
borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele.
Zöldessárga színű, illatában és zamatában hársmézre utaló, testes bor.
Ízben enyhén fűszeres, savai elegánsabbak, mint a Furminté, fanyar utóízzel
bír. Több éves érlelés során kiváló minőséget ad. Önállóan a debrői
hárslevelű, a furminttal együtt a híres tokaji borkülönlegességek - a
szamorodni és az aszú - alapjául szolgál.
Irsai olivér
Magyar eredetű fajta, a pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezése.
Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják. A
Pannonhalma-Sokoróaljai, Dél-Balatoni, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidéken
van jelen.
Intenzíven muskotályos illat és zamat, szelíd savak jellemzik. Lágy,
gyorsan vénülő bor, frissen kiváló élvezeti értékekkel bír, hosszú tárolásra
nem alkalmas.
Izsáki sárfehér (Arany sárfehér, Bianka, Izsáki)
Magyar fajta, mely a Seyve Villard és a Bouvier keresztezésével jött létre.
Alkoholban gazdag, semleges ízű, finom, de lágyulásra hajlamos savakkal
rendelkező minőségi bor. Kitűnő pezsgő alapbor. Csak Magyarország
bizonyos területein termesztik.
Juhfark
Osztrák vagy magyar eredetű fajta. Nevét szőlőjének hosszú, hengeres fürtje
adja. Férfias bor, Somló, Balatonfüred-Csopak és az Etyek-Budai borvidék különlegessége.
Szalmasárga, jellegzetes finom illata nehezen leírható. Ízében határozott,
különleges összetételű savak és fanyarság érezhető. Az érlelést
nagyon meghálálja, szépen öregszik.
Kereklevelű
ld. Chardonnay
Kéknyelű
Ősi magyar eredetű fajta, a rusztikus fajták közé tartozik. A Badacsonyi
borvidék különlegessége.
A friss bor halványzöld, érlelés után is világos marad. Finom, de határozott
illat és zamatvilágú, ugyanakkor nem tolakodó. Jellegében sok közös van a
Királyleánykával. Fiatalon is kellemes, de az igazi élményt több éves érlelés
után nyújt.
Királyleányka (Danosi)
A hungarikumok sorába tartozik ez a régi magyar fajta. Feltehetően a Kövérszőlő
és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre. Hazánkban a
Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalma-Sokoróaljai, Tolnai borvidéken
találkozhatunk vele.
Igen kellemes, enyhén a muskotályborokra emlékeztető illat- és
zamatanyagokkal rendelkezik. Jellemzője a kissé parfümös, kellemes illat. Élénk,
finom, üde savérzetet ad. Elegáns, harmonikus, testes, minőségi bor, érlelésre
alkalmas.
Korai piros veltelini (Piros veltelini)
Az osztrákok közkedvelt bora, ez indokolhatja a fajta megmaradását
Sopronban.
Finom illatú és zamatú, gyakran lágy karakterű. Sokak számára szokatlan
ízvilágú, minőségi bor.
Kövérszőlő (Fehérszőlő)
Színe aranysárgás, illata telt, mézes, aszalt gyümölcsökkel. Ízében
mézes sütemények és egy kevés fahéj érezhető.
Kövidinka
Magyar származású fajta, elsősorban az Alföldön (Kunsági és Csongrádi
borvidéken) termesztik.
Az évjáratok többségében elmondható, hogy könnyű, lágy, kellemes zamatú
asztali bor.
Kunleány
Magyar eredetű fajta, a Vitis amurenis és az Afuz Ali keresztezéséből jött
létre.
Közepes illat, zamatanyag és savtartalmú bor. Cukor- és savtartalma szintén
közepesnek mondható.
Leányka
Az erdélyi Moldáviából származik, szőlőjét többnyire Közép- és
Kelet-Európában termesztik. Egyik fő termőterülete hazánkban az egri
borvidék, emlett megtalálható még a Bükkaljai, Ászár-Neszmélyi, Móri és
a Mátraaljai borvidéken.
Fajtajelleges diszkrét illattal és többnyire lágy savakkal bír. Alkoholban
gazdag, tüzes, lágy bor. Sokéves érlelést csak kivételesen jó évjáratból
visel el, ilyenkor a ki nem erjedt cukor segít a szép érésben.
Muskotály
Ősrégi szőlőfajta, amely különféle változatokban terjedt el - mint például
az ottonel és a sárga muskotály - és csemegeszőlőként is nagyon kedvelt.
Az Ottonel és a Sárga Muskotály közül az utóbbi az elegánsabb.
Illatuk intenzív, és a közhiedelemmel ellentétben kiváló - bár nem évekig
tartó - savakkal bírnak. Kellemes ízű, száraz (pikáns muskotályos
zamattal) és édes változatban is készíthető. A muskotályok - hála a
magas savtartalomnak - hosszú ideig érlelhetőek. Túlérésben szép
desszertbort ad. Hűvös termőterületről érdemes beszerezni.
Olaszrizling
Olasz vagy francia eredetű fajta, mely csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban
szinte minden borvidéken megtalálható (pl.: Mátraalja híres bora az abasári
olaszrizling), a legszebb olaszrizlingek azonban a Szent György-hegyen és
Csopakon teremnek, mely ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában.
Igazán itt jönnek elő benne azok a zamatok, illatok, amelyek nagyon értékessé
teszik a fajtát.
A fehérbor kedvelő emberek "alapfajtája", ahogy vörösborban a kékfrankos.
Illatban nem igazán gazdag, ha jó minőségű, rezedára emlékeztet. Savai
finomak, az évjárattól, termőhelytől nagyban függenek, utóízében
gyakori a keserűmandula. Többnyire lágy, fajtajelleges. Zamatos, tüzes,
harmonikus minőségi bor. Hajlamos a töppedésre és a nemespenészt is jól
fogadja. Túlérett szőlőjéből különleges minőségű borokat készítenek.
Ottonel muskotály (Muscal ottonel, Muscat Ottonel blanc, Muskat Ottonel
bianco)
Francia eredetű bor, mellyel hazánkban a Badacsonyban, valamint a Mátraaljai
borvidéken találkozhatunk.
Intenzív muskotályos illatú, erőteljes, friss zamatokkal bíró bor, közepes
alkoholtartalommal. Barátságos, elegáns, finom savtartalommal. Tüzes, de lágy
karakterű, minőségi bor. A Badacsonyi Borvidéken egyaránt ismert édes, félédes
és száraz változatban is.
A jó muskotályt elsősorban nem a gasztronómiához társítva kell
fogyasztani, hanem önálló italként.
(ld. még: muskotály)
Pinot blanc (Fehér burgundi, Weisburgunder)
Fehérszőlő néven Tokaj-Hegyalja egyik legrégibb fajtája volt, de a
filoxéravész után szinte teljesen kiszorult a termesztésből.
Rendkívül elegáns bor, egyedi ízét a gyógynövényaroma, a pikáns fűszerek,
valamint némi mogyoróíz jellemzik. Sok és jó minőségű aszú készíthetésére
alkalmas.
Pinot gris (Szürkebarát, Pinot grigio)
Franciaországból származik, ahol pinot griesként ismerik. A pinot család
tagja, közvetlen rokonai a pinot blanc és a pinot noir (közülük hazánkban
a szürkebarát terjedt el leginkább). A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres
fajtája. A legenda szerint a szerzetesek honosították meg a környéken, mert
olyan szőlőt kerestek, amely cukor hozzáadása nélküli is kellemes bort ad
minden évben. (A misebornál ugyanis követelmény, hogy tisztának kell
lennie, nem szabad cukrot adni hozzá.) Megtalálható még a Balatonfelvidéki
és a Mátraaljai borvidéken.
Érett bogyói lilásvörösek, bora ezért olykor halvány aranysárga, sőt akár
rozéra emlékeztető is lehet. Illatos, tüzes, harmonikus, testes, íz-,
zamat- és extraktgazdag, finom savú bor. Ízében jellegzetes, gyógyfüvekre
emlékeztető ízkomponens van. Amikor magas cukorfokkal érik be, természetes
édesbort ad. Aromái és ízei valójában szárazon mutatkoznak meg igazán.
Nagyon lassan fejlődik, sokkal később, évek multán mutatja igazán a finomságát.
Megfelelő savak esetén hosszabb érlelést is elbír, akár 10-15 évig is
lehet a palackban úgy, hogy az hasznára válik.
Piros szlanka
Balkáni származású, de nevét a szerémségi Slankamen városról kapta.
Piros tramini
Valószínűleg dél-tiroli származású.
A laikus fogyasztók körében kevésbé ismert, illatos, zamatos szőlőfajtából
a gyümölcshöz hasonlóan illatos, zamatos, testes bor készíthető. Íze,
illata egyértelműen utal a tramini fajtajegyeire. Félédes, félszáraz változata
létezik.
Piros veltelini
ld. Korai piros veltelini
Pozsonyi fehér
Az Olaszrizlinghez hasonló, kemény savas, enyhén illatos bor a Czéthényi
fajták közül való. Kiváló íz és illatanyaga miatt azonban méltán
sorolható a hungaricumok közé.
Rajnai rizling (Fehér rizling)
Nevét származási helyéről, a Rajna-mellékéről kapta, s csak névrokonságot
mutat az olaszrizlinggel. Gyakran találkozhatunk rövidített elnevezésével,
a rizlinggel is. Hazánkban a Badacsonyban és a móri borvidéken hozza legjobb
formáját.
Finom illatú és zamatú, általában kemény, azonban finom savakkal rendelkező,
nagy extrakttartalmú. Érett szőlőből kiváló minőségű, máshoz nem
hasonlítható karakterű bor készíthető. Rossz évjáratban vagy korán szüretelve
élvezhetetlenül kemény. Savai révén nagy érési képességgel rendelkezik,
százéves palackjai is jól fogyaszthatók.
Rizlingszilváni (Müller Thurgau)
Németországból származó szőlőfajta, melyet több országban Müller
Thurgau néven ismernek, mivel azt Müller Thurgau állította elő a
Geisenheimben a Rajnai rizling és Zöld szilváni (újabbi vizsgálatok szerint
a Chasselas) keresztezésével. Hazánkban a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki,
Móri, Ászár-Neszmélyi és a Balatonmelléke borvidéken van jelen.
Kissé lágy, zöldesfehér vagy zöldessárga színű, kellemes illatú és
zamatú, tüzes, de lágy karakterű minőségi vagy tájbor. Ha az oxidációtól
megvédik, intenzív illata és zamata van.
Sárga muskotály (Muscat lunel)
Elő-Ázsiából származó fajta, melyet hazánkban csak néhány helyen
található meg, például Tokajban, valamint a Dél-Balatonon. Régebben
Badacsonyban is ismert volt, azonban ma inkább az Ottonel Muskotály a jellemző.
Finom illatú, közepes alkoholtartalmú, díszes bor, likőrös, friss
zamatokkal. Elegáns, kiváló, az Ottonel muskotálynál magasabb
savtartalommal rendelkezik.
(ld. még: muskotály)
Sauvignon blanc (Sauvignon bianco, Gros Sauvignon, Weisser sauvignon)
Világfajta, mely hazánkban elsősorban a Mátraalján és Etyeken szép.
Különleges, kellemes illatú és zamatú, tüzes, harmonikus minőségi fehérbor.
Képes rendkívüli illatintenzitást felmutatni, ilyenkor a bor robusztus és
semmiképpen nem elegáns. Jellegzetes egres- és bodzaaromák érezhetőek
benne. Általában könnyű és zamatos, de lehet testes és fűszeres is. Kemény
karakterű, jól tárolható bor.
Semillon
Származási helye D-NY-Franciaország, hazánkban legfőképpen a Dél-Balatoni
borvidéken telepített szőlőfajta.
Savhiányos, ennek ellenére friss és üde bor. Nagy ismertségre a Sauvignon
blanc-nal házasítva tett szert.
Szürkebarát
ld. Pinot gris
Tramini (Fűszeres tramini, Gewürztraminer)
Nevét a dél-tiroli Traminról kapta, azonban egyes kutatások szerint
francia eredetű, mások É-Görögországból származtatják. Különféle változatokban
terjedt el, mint például a fűszeres tramini, a piros tramini és a gyümölcsös
tramini (mely önálló változatnak tekinthető, ám a gyakorlatban ritkán
teszünk különbséget). Hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált
ismertté, mellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri
borvidéken találkozhatunk. Badacsonyra inkább a Piros Tramini a jellemző.
Szőlőjének színe éretten pirosas, ezért bora fiatalon is lehet aranysárga.
Illata intenzív, rózsa- és szőlőillat, valamint sárgabarack fedezhető fel
benne. Fűszeres zamatú, lágy, finom bor. Savai - a Somlón termettek kivételével
- inkább lágyak, mint határozottak. Édes borok előállítására is
alkalmas, azonban szárazon vagy félszárazon szebb.
Zalagyöngye
Magyar nemesítés eredménye, melyet a Seyve Villard és a Csaba gyöngye
keresztezésével hoztak létre.
Diszkrét, jellegzetes illatú, zamatú, viszonylag lágy karakterű, asztali
bor.
Zefir
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet
1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Fűszeressége miatt perspektivikusnak látszik.
Zengő
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet
1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Illatos, harmonikus, savas karakterű, ugyanakkor finom savakkal rendelkező fehérbor.
Túlérett szőlője nagy minőségű bor készíthetésére alkalmas.
Zenit
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet
1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Színe zöldes árnyalatú, fehéresen csillogó, sajátos és kellemes illatú.
Illat- és zamat gazdag, harmonikus, élénk, finom savérzettel rendelkező minőségi
fehérbor. Magyarországon a hűvösebb és csapadékosabb borvidékeken terjed
leginkább.
Zeus
ld. Zeusz
Zeusz (Zeus)
A Badacsony névre keresztelt sorozat egyik jellegzetes fajtája, melyet
1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesített az ezerjó és Bouvier keresztezésével.
Elsősorban Badacsonyban és környékén található.
Borának savtartalma magas, minőségét a szakma közepesnek ismeri, viszont késői
szürettel rendkívüli minőséget tud adni.
Zéta (Oremus)
A bouvier és furmint keresztezésével létrehozott szőlőfajta.
Zöldszilváni
Származási helye Erdély.
Zöld muskotály
ld. zöld veltelini
Zöld veltelini (Zöld muskotály, Grüner Veltliner, Valtelin blanc)
Feltehetően osztrák fajta. A legszebb veltelinit hazánkban a
Balaton-felvidéken készítik.
Illata kellemes, üde, ha jó minőségű, fekete borsra és mentára emlékeztet.
Gyakran fűszeres zamatú, tüzes, általában harmonikus, néha kissé kemény.
Az egyszerű pecsenye vagy asztali boroktól a Duna völgyében termett száraz
és borsosan fűszeres, hosszabb tárolásra is alkalmas borokig több változata
is ismert.